MI A SHIATSU?

Néhány számomra fontos információt és gondolatot szeretnék megosztani az alábbiakban a shiatsuval kapcsolatban.

A shiatsu szemlélete és módszere
A shiatsu egy ősi japán masszázstechnika és holisztikus gyógymód, ami a kínai gyógyászaton alapul. A shiatsu szemlélet alapja, hogy az embert egészében szemléli és az egész embert kezeli.
Ha valakinek például egyik szervével kapcsolatos panasza van, akkor nem csak azt a szervet és nem csak a testi szinten kezeljük, hanem egy egészként vizsgáljuk és kezeljük az egész testet és nem csak az egész testet, hanem a partnerünk lelki  és szellemi oldalát is. Tehát nem az adott szervet szeretnénk "megjavítani",  hanem sokkal inkább az egész embert támogatni, hogy ezen állapotból tovább tudjon lépni, meg tudjon gyógyulni. Ez az ún. holisztikus szemlélet és a shiatsu alapja.
Ebből következően nincsenek  standard kezelések, minden kezelés egyedi, a partner állapotától függően, a kezelés során megtalálva azokat a módszereket, amikkel az adott helyzetben és időben őt leginkább tudjuk támogatni.
Maga a shiatsu kezelés a földön zajlik ruhában ezzel is hangsúlyozva a két fél, kezelt és kezelő egyenrangúságát. Főbb technikáit a tenyér- és ujjnyomások, ringatások és nyújtások adják. A kezelés finom érintésekkel  dolgozik, fontos, hogy a kapott impulzusok befogadhatóak legyenek. A kezelés csendben zajlik ezzel segítve a magunkra figyelést.


Mit adhat nekünk a shiatsu?
Ez minden embernél más és más, élethelyzettől, szemléletmódtól, emerről-emberre változik. De van néhány olyan aspektus, amit mindenképpen szeretnék kiemelni.
Egészség és változás. Ahogy az oldal főidézete is mondja: "Az egészség az ember nem szűnő kibontakozása." (W. Rappenecker). És ez a kibontakozás nem más, minthogy dolgozunk a körülményekkel  és folyamatos változásban vagyunk ezáltal. A betegségek sokszor megrekedt állapotot tükröznek és a shiatsu ezeken segíthet továbblépni.
Magunkra figyelés. Sokszor csak akkor veszünk észre egy problémát, amikor már erős testi szinten megjelenő fájdalomként dörömböl. Holott lehetőségünk lenne már jóval korábban meghallani a belső jelzéseket, amiket a testünk, lelkünk küld. A "mai rohanó világban" azonban sokszor nem figyelünk magunkra. Meg akarunk felelni a munkahelyünkön, a családunkban, a szomszédoknak és a barátoknak, folyamatosan mutatjuk fel az egyre nagyobb és nagyobb teljesítményeket, áldozatokat. Csak közben magunkról feledkezünk meg. Arról, hogy nekünk mire van szükségünk. Például arra, hogy időnként befelé forduljunk, magunkra figyeljünk és töltekezzünk. Merthogy nem lehet csak kifelé adni, adni és adni, mert egyszer csak kimerül a forrás ahonnan adhatnánk...
A shiatsu kezelés erre adhat lehetőséget: egy kis befelé fordulásra, töltekezésre, magunkra hangolódásra, a külvilág elengedésére. Hogy magunkkal törődjünk, magunkra figyeljünk egy kicsit. Hogy meghalljuk, hogy mire is van szükségünk és ezt megadjuk magunknak. És ha felelevenítettük ezt az élményt (merthogy ez ösztönösen bennünk van, csak valamiért megfeledkezünk róla), akkor szép lassan az életünk többi területén és idejében is megjelenik és harmonikusabb, kiegyensúlyozottabb és persze egészségesebb életet élhetünk. És ha törődünk magunkkal és gondoskodunk magunkról, akkor a testünk és lelkünk is harmóniába kerül és nem jelennek meg betegségek.
Öngondoskodás. A magunkra figyelésben és magunkról gondoskodásban pedig megjelenik a felelősségvállalás is. Hogy én gondoskodom a testemről és a lelkemről, és ha megbetegszem, akkor nem a környezetemet és a külvilágot hibáztatom azért, hogy ez történt velem, és nem a külvilágtól várom el, hogy gyógyítson meg, ha már egyszer megbetegített, hanem gondoskodom magamról. Elfogadom az állapotomat  és megkeresem, hogy mi az, amire szükségem van ahhoz, hogy ebből az állapotból  tovább tudjak lépni, hogy meggyógyuljak. És hát ki más tudná jobban, hogy mire van szükségünk, mint mi magunk? És ha tudjuk, hogy mire van szükségünk, akkor elindulunk és megkeressük azt, aki tud nekünk ebben segíteni, legyen az a körzeti orvosunk, egy pszichológus, egy természetgyógyász, egy shiatsu masszőr, egy jógaoktató vagy bárki más...


Ha valamilyen betegség van jelen az életedben vagy ha egészségesnek érzed magad, ha változásokat szeretnél az életedben vagy éppen az állandóságot keresed, ha úgy érzed, hogy a shiatsu Neked való vagy csak kíváncsi vagy rá és kipróbálnád, szeretettel várlak egy kezelésre.



MAKROBIOTIKUS ÉTELEK


A következőkben olyan recepteket osztok meg veled, amik makrobiotikusak, egyszerűek és finomak. Nálam már beváltak. És nem makrobiotikusan evő barátaimnál is.
A makrobiotika az ételeket energetikáját szemléli, amihez az alapanyag és az elkészítési mód is hozzátesz valamit. Ezen kívül figyelembe veszi az egyént (alkatát, korát, egészségi állapotát), a környezetét (éghajlat, évszak, napszak) és mindezek együttesével próbál harmóniát teremteni. Így kapcsolódik a shiatsuhoz és támogatják egymást.
És még egy gondolat: én ha főzök vagy sütök, jó kedvvel teszem, élvezem, hogy valami szépet, egyedit és megismételhetetlent alkotok. Szerintem ettől lesz igazán finom.

Variációk kölespitére


A kölespite egy nagyon egyszerű édesség, a hozzávalókat sem lehet igazából felsorolni, mert csak egy kis köles kell hozzá és némi fantázia (vagy az, amit a kamrában találsz). Ezen kívül nagyon gyorsan elő tudod készíteni, a többi már a sütő dolga. Én egy 20x30 cm tepsivel szoktam készíteni, ehhez 1,5 dl kölest főzök 3szoros vízben egy leheletnyi sóval. Kicsit hagyom hűlni, közben begyújtom a sütőt (220 fokra melegedjen fel). Aztán a tepsi alján szétterítem a kölest (a tálat nem kell semmivel kikenni), kb. 1 cm vastag lesz a köleságy. Ha túl sok a köles, akkor nem lesz elég édes és eluralja a pite ízét, erre figyelj. És akkor most jön a fantázia: erre a kölesalapra lehet, akkor most mindenfélét szórni:
  • gyümölcsöket: ami szezonális, de valamennyire legyen édes és leves, mert ez ízesíti meg a kölest. Én legtöbbször almát használok;
  • magokat: dió, mogyoró, mandula, szezámmag, stb, amit szeretsz és összeillik a gyümölcsöddel;
  • édeseket: ha nem elég édes, akkor édesítőnek rakhatsz rá malátaszirupot, lekvár darabkákat, esetleg mézet;
  • gabonapelyhet: én zabpelyhet szoktam, de lehet más is, ez szívja fel a felesleges nedvességet és szépen megpirul a tetején, apró, de nagyon díszes és jó dolog.
Szerintem bízd magad a megérzéseidre, de azért itt van néhány nálam már bevált kombináció.

Almás fahéjas: alma (2db feldarabolva), dió (10dkg), fahéj, zabpehely (2-3 evőkanál).
Cseresznyés mogyorós: cseresznye (30 dkg kimagozva), török mogyoró (10 dkg), zabpehely (2-3 evőkanál).
Almás bodzás: alma (2db feldarabolva), bodzavirág (4 db szétszedve és a tésztába keverve), szezámmag (2-3 evőkanál), zabpehely (2-3 evőkanál).

Ha a választottaidat elrendezgetted a köleságyon, akkor önts egy kis vizet a tepsi 4 sarkába, majd rakj rá fóliát és rakd be a sütőbe. Amikor a gyümölcs már levet enged (kb. 30 perc), akkor vedd le a fóliát, így megpirul a teteje és az alja is (kb. 15 perc). És már készen is van!

Ha minden jól ment, akkor késsel szép szeleteket lehet vágni belőle. Néha előfordul, hogy beleragad a tepsibe (túl sokáig sütötted) vagy hogy szétesik a szelet (száraz a köles, több vízben kell legközelebb főzni vagy több legyen a gyümölcs), ilyenkor viszont nagyon jól lehet kikanalazni és úgy is finom.